|
Témaindító hozzászólás
|
2015.08.05. 21:41 - |
 |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
 Furcsa álmom volt. Azt álmodtam, hogy Dommiel már nagy kölök volt és én meg úgy keféltem önfeletten, mintha annyira a seggébe volnék szerelmetes. Szóval eleve állt a faszom, mikor felkeltem, de aztán még arra is keltem, hogy valaki bökdös. Mikor kinyitottam a szememet az a Dommiel állt elöttem, akit álmomban megkeféltem. Riadtan ugrottam fel, majd megragadva a párnát basztam rá akkorát, hogy az a szerencsétlen kis idióta elterült a szarba. - Bazd meg Domm!- morrantam fel, majd a farkamra ölelve a párnát néztem rá riadtan, a hírtelen rendellenes Good Morningból totál kiszaladt az álom a szememből. - Ijezgesd a faszomat légyszi! - Talán lelankad...
- Mit akarsz öcsi? - tettem fe a kérdést morogva, majd mély sóhajjal a hajamba túrtam. De hamar feltápszkodott, amire csak néztem fel rá. Amint elnyögte megint, hogy Mekizni akar, azonnal vettem egy mély sóhajt és elfordúlva tőle az ágyban, dőltem vissza és húztam magamra a takarót. - Faszomat Mekidbe te nyomorúlt. Tiplizz egyedül. Érdekel is az engem, hogy nincs mit enni...- morogtam el magamat, majd szinte figyelmeztetve morrant fel a gyomrom, amire összeráncoltam szemöldökömet és pattant ki a szemem azonnal. Oké én is éhes vagyok - gondoltam magamban, majd egy mélyebb lefáradt sóhajjal ültem fel és ekkor már szerincsére a farkam is lelankadt riadtomban.
- Menjünk. - adtam be a derekamat, majd kimászva az ágyból dobtam magamra valami göncöt és így megvárva, míg ő is magára húz valamit, mentünk el a Mekibe.
Beültem a fekete Mercimbe ami a ház elött parkolt, majd bevárva őt végül tapostam a gázra, és a szokásos őrült Km/órával száguldottam. Talán csak az éhség hajtotta a lóerőt alattam. Talán csak ennyivel szoktam menni.
* Domm és Jake a Mekibe * |
 Kócos hajjal ébredtem, rohadt furi álmom volt. Hűh... megdörzsöltem az arcom és elnéztem magam mellé. Jól van ő még asszem alszik. Én viszont biztos vissza nem fekszem. Lassan úgyis ébredés van... Bár apáék elég sokáig tudnak aludni, de csak mert hajnalokig kefélnek. A hajamba kócoltam, aztán kimászva az ágyból a fürdőbe léptem. Lezuhanyoztam, mert a lidérces korhatáros álom megizzasztott kicsit. Nem is értem... ilyet még sosem álmodtam. Mindegy.... a lelkizés nem nekünk való... a zuhany után kerítettem egy alsó nacit és úgy mentem a konyhába. De szószerint pangott az ürességtől. Sehol semmi... Ezek az farkak mindent felzabálnak, hol ott annyira nincs is rá szükségük. Tetszik, nem tetszik ez van. Én pedig nem vagyok hajlandó megvárni míg maguktól magukhoz térnek. Szóval visszasétáltam a szobába az ágy mellé és mutatóujjammal megnyomkodtam Jake halántékát. - Nincs kaja, apáék mindent bevágtak. Elmegyünk mekizni? Éhes vagyooook... |
 Mindkettejükkel eljátszadoztam őrült játékomként, ahogyan megannyi helyzetbe cseppentek bele, akár csak William és Hannibal. Az a két mocskos állat úgy szeretkezik, akár két tini. Undorodom tőlük. Ahogy egymásba pakolják, mintha a legtermészetesebb dolog lenne ezen a kibaszott világon. De nem... Nem tudják, hogy hol a helyük és isten miért oda teremtette őket ahova. Miért épp férfiak. Nem természetes? A nőt teremtette a férfi mellé és nem két férfit. Egyszerűen hányok töllük. Olyan undorítóak, hogy képes volnék megölni is őket. De nem, majd ha eljön az ideje kivégzem őket is. Kivégzem mindannyiójukat.
A kisded és az éhes erdei démon hamar játékom áldozatává válltak, és ezáltal a fiú hamar idősebb külsőbe építkezett át. A pelenka szinte leszakadt korosodó és növekvő testéről, az izmai kidülledtek és már egy valamelyest jóképübb fess tinit ölelt magához a démon. Azonban egy csettintésre kitőrtek az álomból és szakadtak szét, mintha semmi sem történt volna.
A másik két férfit ezúttal kihagytam a játékból és így csak nyugodtan merültek álomba egy hosszas undorító urulógiai almérés után. Undorító egy banda, és talán épp ezaz, ami miatt még vissza fogok ide térni. Ezt a homo barlangot fell kell számolnom, kezdve azzal, hogy megölöm az erdei démon-t és elrabolom a fiatal-t. Szép játékot fogunk űzni, és én jobban fogom élvezni mint ő. Ebben biztosak lehetek mind egy szálig.
Majd azzal kimászva az ágyból amiben eddig feküdtem tüntem el az éjszakában és hagytam meg nekik az utolsó éjszakákat, amiket békében tölthetnek egymás társaságában. |
Azt hittem most megint viszonozni fogja a száj nyomkodósat, de másképp tett. Kikerekedtek a szemeim és nagyokat pislogtam míg a számban volt. A végén először elfintorodtam, hogy hát fúj, átment a számba a nyála... Braaah! De egy két nyammogás után már nem is találtam olyan vészesnek az esett. Megakartam kérdezni, hogy ez mégis mi volt?! De olyan kislányosan felháborodva, de akkor letett és én is körbenéztem. Hűűű!- Micsoda fényesség! - csodálkoztam. Leakartam hajolni, hogy belenyúljak míg ő kiabál valakivel, de akkor hirtelen szőrős lett a mancsom és rövidek lettek az ujjaim. Fázni nem fáztam mert volt rajtam pulcsit, de le kellett ülnöm és furán is éreztem magam. - Mi a fene? - nézegettem a cuncimunci rózsaszín kis golyókat a mancsomban. Aztán megfordultam mikor megláttam Jaket, széles mosolyra húztam macska szám. - Ez a kedvenc mesééém! - tapicskoltam felé, de ő gyorsabb volt és felemelt. - Lehet beestünk az ágy alá és a mumus világban vagyunk... Jéé! Akkor most Fogatlannak kell hogy hívjalak? - néztem rá.
 |
 Az elején tényleg azt hittem hogy sima ügy lesz, de mikor én is elélveztem jól megtöltve a popsikáját, és ő is adott az övéből, teljesen ki voltam. Pedig vért is ittam. De még milyet! Kihúzódtam belőle és elfeküdtem rajta, rá a mellkasára és közben felnézve rá az arcát simogattam. És most hogy ki dugtam magam, úgy éreztem jobb ha bevallom a bűnöm. - Valamit tudnod kell... én.... én... én láttam hogy a konyhában egy sün felzabálja az összes muffint. Leakartam állítani, de kilőtte a tüskéit és eltalált vele. De azok már nincsenek ott mert a gravitációs erejével visszaszipuzta őket a hátára. Aztán utána nyúltam és elkaptam az egyik lábát, de akkor megkarmolt és a karmaiban ideg méreg volt, így pár percre lebénultam. De hamar rendben jöttem, csakhogy addigra már kimászott az ablakon. Én meggyászoltam a kaját, de sajnos már nem tehettem értük semmit. Viszont a sütőben lévő tésztás cucc még megmaradt. Ja és udvariasan kidobta a muffin papírjait a kukába.. Nem érte fel mielőtt arra gondolnál, de jöttek a barátai és bakott tartottak neki, aminél aztán megszúrta a lábait és leesett és utána indultak kifelé, mert azt hitték zajt csaptak. Az egyiküket sikerült is elkapnom még mielőtt átfuthatott volna a lábaim közt, de bele vágtam a turmixgépbe és így lett a Chocapic... Azt aztán megittam, miután leszúrtem a tüskéit, miket kint elástam jó mélyre, de már nem tudom megmutatni hol. - mondtam mindezt arcomon nagyon nagy sajnálattal, hogy a mai nap folyamán több muffin is életét vesztette, ha bár azóta már szerintem meg is emésztődtek. - Ne haragudj a sünikre... nem találtak almát.
 |
 A sok szövegeléstől azt se tudtam mire válaszoljak és komoylan kedett már lassan csigásodni a szemem mint a mesékben. Kénytelen voltam az úton egy ideig cipelni míg szövegelt, amjd mior megelégeltem egyik kezemmel tartottam, a másikkal megfogtam az arcát és hírtelen megcsókolva fogtam be a kis pofázmányát. Kis ideig csókoltam, aztán eleresztettem de valami hihetetlen látvány tárúlt elém. Az egész környezetünk lávás volt meg ilyenek, szóval egsz morbid. Eltátott ajkakkal nagy szemmekkel tettem le Dommiel-t, majd előre lépkedve néztem kötbe. - Mi a jó fene folyik itt. - sziszegtem orrom alatt amikor a nehéz súly amit a páncélzatom nyomott a vállamon, hírtelen semmissé vállt és valami könnyed valami volt rajtam. Magamra tekintve valami fekete sárkány öltözet volt rajtam. Valami egy gönc amit nem tudtam mire vélni így megrémülve ordítottam fel. - MI A FASZOM EZ? - Kiáltottam el magamat riadtan, majd végig nézve magamon úgy festettem mint az ígyneveld a sárkányodból a fogatlan. Komolyan mondom, mint egy fekete sárkány... MÉG SZÁRNYAIM IS VOLTAK! Bár fogam az volt...Ekkor magam mögűl halottam egy harsány nyávogást. Hátra kaptam fekintetemet, és egy... macska egy pulóverben? EGY MACSKA? Aztán megszólalt...beszélt! A hangja oylan volt mint Dommielé csak sokkal vékonyabb. - Domi? - kérdeztem riadtan, majd melső mancsai alá nyúlva megemeltem és néztem rá elképedve. - Mi a faszom folyik itt? |
 Mikor kiejtett a nevem, meglepődve ránéztem, majd elmosolyodtam. - Ki más? - mosolyogtam. - Biztos a sok kaja amit kaptam, de ne mondj ilyeneket! Sértő ám... kicsit meghíztam na és? Majd lefogyok. - kapaszkodtam a nyakába, mert hát azért így sokkal kényelmesebb mintha a földön kéne menni. Azt azért tudtam apától, hogy a hisztivel mindent el lehet érni. Bólintottam neki és vártam, hogy elinduljon. - Tetszik a ruhám? Nekem tetszik a tied... Mi lesz ha apa világít a fák közt? Lehet nem ismer majd meg és elakar majd venni, hogy megvédjen téged... Mondjuk..ha megismer is elvesz tőlem téged... Te miért nem lettél nagyobb? Beteg vagy vagy csak nem eszel rendesen? - mosolyogtam az arcába hajolva. - Mindig is megakartam kérdezni, hogy belenyúlhatok majd a köldöködbe? Az enyém picike és fáj ha sokat piszkálom. Ja meg, hogy majd én is játszhatok az arcoddal ahogy te csináltad nekem? Várj, inkább most játszom vele. - fogtam össze két ujjammal a száját és hol össze nyomtam hol elengedtem, aztán mosolyra húztam a száját. - Te olyan jó vagy hozzám... Idegesít, hogy ennyit pamacsolok? Vagy már az első mondat felénél nem figyeltél rám? Miért nem válaszoltál mikor gügyögtem hozzád? Mindig mondtam, hogy kakis a pelus és te csak néztél... Meg mikor fürödtünk kértem hogy rakd be a gumikacsát, de nem csináltad... Nem vagy valami szófogadó kisgyerek... Egyszer én is ennék ám olyat amilyet ti... Éreztem, hogy finom illatok vannak a konyhában és tudom hogy ti finomakat esztek. Nem akarok több pürét, nekem is az kell ami nektek van! - hisztiztem. |
 Ahogy a háta felrepedt úgy a szárnyai kirontottak bőre alól és szétfröcsköltéka falat mintha csak valami paintball matchen volnánk. Ennél nagyobb roncs ne is lehetne ez a ház, erre meg még tovább rontja a helyzetet. Mert azta vért az éeltbe nem fogom tudni letakarítani a falról. Magamban egy csöppet mérgelődtem, de aztán hagytam, hogy minden ismét a saját medrében follyon. Azonban ahogy íhrtelen az orromba harapott - persze cska finoman - meglepetten horkantam fel, amjd hagytam, hogy oldalra irányítsa. Amikor fogaitól felrepedt a nyakamona bőr és bele méyleztette őket, azonnal felnyögtem kipirúlva, és hagytam neki, hogy visszadúgva a farkát végre elélvezhessen. Csak mert én is lassan el fogok durranni. De aztán hamarosan elélvezett, azonban mozgott tovább mint akinek nem áll emg a csípője és beragadt a start gomb. Nyögtem kipirúlva, majd a szájába nyöszörögve viszonoztam hevesen a csókot. Főleg a vér miatt amire már olyan éhes voltam de csak visszafogtam magamat. Én is elélveztem, így a saját hasamra lőttem, és persze rá is ment valamennyi. |
 Minden egyes szava kész relytéj volt és nem értettem miről is beszélt. hírtelen ugyanis nem emlékeztem arra, hogy mi történt mielőtt elaludtam volna, vagy hogy eleve hogyan kerülhettem ide. Aztán ahogy a nyakamba akaszkodott és közölte vleem, hogy cipeljem meg hasonlók, és persze túl közvetlen volt, kezdett leesni, hogy ez Dommiel. Tehát innen volt ez a sok hasonlóság és az ismerősnek tűnő dolgok, az arcának alakja, a tekintete meg ilyenek. - Dommiel? - kérdeztem megrökönyödve hátra húzva fejemet és a segge alatt fogva. - Jó mostmár tudom, hogy ki vagy, de hogy lettél ekkora? - itt egyre több kérdés merült fel. Hogy erültünk ide, mi ez a ruha és elsősprban, hogy lett Domiból ekkora nagy culáger cukoralat husi, ennivaló...Megráztam fejemet leeresztve, hogy elhesegessem a gondolatát annak, hogy megegyem őt. Nem ehettem meg őt! - Nahjó, tudod mit! Indljunk el arra! - böktem az egyik irányba, ahol némi fényt láttam kiszűrődni a fák lombjai közűl. |
 A kis állatja! Ő sem hagyta ám magát. De persze nem volt ellenemre. Jó, azért a rúgás fájt, dehát úgyis visszonzom majd neki... jó keményem... És nem rúgásban. Amint ő került alulra, én meg rá és vadulás következett a szánkban, egyből felszakadt a gátamon a bőr és kinyíltak a szárnyaim, kicsit szétfröccsentve egy kis vért. Ezt neked takarítás...Haha! De gíy, hogy csak nyelveztünk, egy pillanatra ki tudtam lépni a kéj szőtte rózsaszín ködből. Nem sokra, éppp csak egy piillanatra. És akkor el is húztam a fejem, felkapva, majd szimatoltam kicsit. Fura szagot érzek. Nem volt ismerős. Mármint ez nem démon és nem ember, és nem is szaros seggű medve. Szólni akartam, de... mint mondtam egy pillanatra kaptam csak észbe. Finoman az orrába haraptam aztán arcommal odébb toltam az övét, hogy elfordítsa fejét és a nyakába mélyesztettem a fogaim. Nem volt rá szükségem, tényleg nem. Az ő vére kincs, de finom volt és kívántam, szóval kicsiket szivogattam belőle. Nem annyira hogy bekábuljon tőle, csak egy kis kóstoló. Közben kotorászni kezdtem lent és visszatettem a farkam a helyére... azaz a seggébe, jó mélyre és igen néhány erősebb lökés után bele is élveztem. De olyan jó keményen. Ki is folyt egy kicsi, már amikor kicsit kihúztam hogy a tocsogósba is újra visszanyomjam. Volt is neki hangja. - Imádlak te sátáni kölyök... - nyaltam meg a nyakát hogy a fognyomok, sérülések eltűnjenek róla, majd véres pofával csókoltam meg, miközben persze tovább mozogtam, és jó hangosakat cuppogott a farkam benne. |
 Ahogy a fenekemre vágta tenyerét, nagyranyíló szemekkel nyöszörögtem fel. A végén már szemöldököt összehúzva szorítottam egymásnak fogaimat és úgy tűrtem a csattanásokat. Viszont a közbeni ki be mozgás egészen elfelejtette velem, az időnként felevenített segg csapást. Félig kéjes nyögésekkel bombáztam a párnámat belefolytva a hangokat amik elhagyták ajkaimat. Azonban hamar változtatni igyekezett és miután ráunt a helzetre felhúzott magához, és a karomat igyekezett a nyakamba felhúzni. Azonban az összekötözött karom nem tudott feljutni a tarkómig, így félig a levegőben lógtam ahogy ő a bőrszíjat harapta fogaival és a hasamnál tartott. Karom teljesen hátra feszűlt így a hátizmom is kiemelkedett valamelyest. Folytatódott a mozgás én pedig nyögtem hevesen, vagy épp nyöszörögtem hátra vetve fejemet, ajkaimat eltátva egymástól és még nyelni is elfelejtettem. A végére a nyál fojdogált le az államon és fülig vörösödve nyöszörögtem. Időnként megéreztem, hogy egy kicsit elspriccent amire önfeledt vigyor jelent meg arcomon és elröhögtem magam sex közben, miközben ő elmélyülve tömött, mint a karácsonyi pulykát. - Eddig birtad? - nevettem fel hátra sandítva rá. Aztán meglepetten tapsztalhattam, mihelyst eloldoz muintha nem is halott volna semmit. Kezemet a hajába irányítja amire én rögtön autómatikusan rá markolok. Az egyik kezét a nyakamra amásikat a hasamon tartva mozfott tovább bennem. Időnként elveszítettem az élvezettől a lendületemet, hisz van, hogy olyan részt ért erősebben amire épp érzékenyebb voltam. De én se húztam már soká. De még nem kaptam meg amit akartam! Így aztán oldalra téptem fejét, majd kikaszálva a lába melett lévő lábammal a hátamra vágódtam őt pedig jól állba rúgtam ezáltal. A nyakamat nem kapta el, valószínüleg mert félt, mivel már emberi lényként vagyok jelen. Midnennek meg volt a maga előnye, ahogy most is. Tehát a hátamra érkezve hírtelen körbefontam lábaimmal a derekát, majd magamra rántva karoltam át nyakát, közben egyik kezemmel hajába túrtam és téptem bele. Ajkaihoz hajolva támadtam le őket és csókoltam hevesen, majd nyelvemet átdugva ficánkoltam az övé körűl. Azonban lábaimmal eleresztve, csak átkaroltam az ö egyik lábát és simúltam kiscica módjára hozzá. |
 Uram? - csücsörítettem értetlenkedésemben. Sok mindennek hívott már, de az uram eddig sorolható közéjük. Na de végül felhúzott, ám megint csak meglepödtem hogy nem fogott a mellkasához. Ennek ellenére én talpon tudtam maradni. Felnéztem rá, bár sokkal már nem sokkal volt magasabb. És most hgy már képes voltam válaszolni, úgy gondoltam jobb ha be sem fogom. - Ahj de én neeem akaroom hogy kínozz! Menjünk fürdeni megint, biztos van valahol kád. Vagy menjünk aludni! Olyan kis álmos vagyok... - próbáltam megkapaszkodni a mellkasába de be kell látnom a nagy seggem lehúz, ezért a nyakát karoltam át és derekánál összekulcsoltam a lábaim. - Menjünk hazaaa! - nyafogtam az ő kérdését meg sem hallva. Mert hát honnan tudnám hogy hol vagyunk. - De siessünk, mert ha az öregem megtudja hogy nem vagyunk otthon, azt fogja hinni, hogy megszöktél velem. Fél-té-keny leeeesz. - néztem a szemeibe, aztán a vállára hajtottam a fejem. - Ringatsz? - mosolyogtam fel rá. A viselkedésem csak a korai kor változásom miatt volt ilyen. Meg mert azért előttem nem volt képe fetrengeni másokkal apának, szóval ez kimaradt. De ez nem azt jelenti, hogy én nem vagyok egy akkora baszógép mint apa. Csak épp még nem bontakoztam ki. |
 Kicsit kutyapózban is megdolgoztam hátul, de csak amig a nedvességtől csattogossá nem vált ahogy az ágyékom a seggének csapódott. Szeretem ezt a hangot, hát még az érzés. Párszor a valagára is rácsaptam, hogy kipirosodjon itt ott mint a baba popsija. Ha már ezután úgyis kikapok - feltéve ha nem viccből mondta, mert akkor csóri rendesen megszenved - rendesen megkínzom mindenféle értelemben. Megváratatott és elutasított a konyhában, ezért jár a bünti. A csattogós seggbekuki után, leálltam, de nem húztam ki, csak hasa alányúlva felhúztam magamhoz. Így arra is volt lehetőség, hogy egyenesbe vágva, megcirógathassam a kockás pociját. Aztán megfogtam övszíjas mancsait és hátra húzva a tarkójához fogaim közé vettem a bőrszíj egy részét, aztán hasán tartva kezem, ismét mozgásba lendültem. Közben hangosakat morrantam, ahogy néha néha egy egy lökésnél spricceltem egyet egyet. Visszaakartam volna tartani, csak nem ment. Mindegy, sokat fogunk mi még baszni. Egy idő után azért elengedtem a bőrszíjat és eloldoztam félkézzel, de nem adtam lehetöséget szökni a kezeinek. Megfogtam neki az egyiket és a hajamba túrtam vele. Azt akartam, hogy ő is durváskodjon kicsit. Nekem nem elég a "megadom a lukam" azt akarom hogy küzdjön, mégha esélye sincs. Szeretem mikor a hajamat tépkedi. Az annyira kis cuki, mint egy nagy gombóc csoki fagyi tetején egy sokkalta kisebb gombócni vanilia. Én pedig a másik kezemmel amivel nem a hasát fogtam, a nyakát kaptam el. Nem szorítottam, csak fogtam. Éreztem hogy az első menetnek lassan vége, de sebaj, még nem vagyok fáradt... |
 Megkönnyebülve láttam, hogy nyílnak szemei így nem kell tovább arra ecsérelnem az időmet, hogy egy ismeretlen kecses kis talpacskáját rugdalom, mint egy unatkozó kisiskolás amint a focilabdát bökködi a lábfejével. Azonban mire végre szórakényszerítette saját magát egészen meglepődtem a szavain. - Elnézést uram... Nem egészen értem mit óhajt - váltottam arcomra cinikus arckifejezést a meglepettségemet követően. Miért akarhatja, hogy vegyem fel, egyszerűen nem akart leesni, hogy mégis mit akarhat tőlem. Oké tudom, hogy jóerőben vagyok, és baromi helyes csóka vagyok, bukik rám mindkét fél, de ennyire azért ne szaladjunk előre. Ha azt akarja, hogy valaki átvigye a küszöbön menyasszonyi ruhában, akkor azthiszem rossz ajtón kopogtat. Kezdve ott, hogy azt se tudom, hogy el-e akarom venni feleségül a kis kétszerfélhülyét. Vagy, hogy milyen a jelleme. Én sem vagyok egy kifejezett uralkodó típus, inkább hátbadöföm amint lehet. Meg aztán ha most bepalizok, Death letépi a heréimet és megeteti velem. Már amilyen birtoklási mánia van benne... Nem igazán merek kikezdeni vele... Valamiért úgy érzem veszélyesebb mint aminek tűnik. Tehát mintha az egészen nem halottam volna megragadtam a srác kezét, amire hamarosan ő rá is fogott és így felrántottam talpra. - Tehát, hol is vagyunk? Vagy előtte meg kell kínozzalak, hogy kiszedjem belőled? - kérdeztem tőle felvonva szemöldökömet. Ismertős képe volt, amit nem tudtam hova tenni, mert hasonlította Death-re és még Dommiel-re is. Ezért csöppet meg voltam zavarodva, de ha most valami elbaszott kandikamerás felvételen vagyunk, meg eleve hogy lehetne már Dommiel tizen éves ilyen hamar. Vagyis, oké... Death fiából bármit kinézek, de az nem azt jelenti, hogy ne lepődnék meg mikor 18+ -osként meglátnám a fűben heverészni. De persze, ez még nem azt jelentette, hogy ez a srác Dommiel. |
 Ahogy felhúzott a hasamnál már ott megkönnyebültem, hogy végre megkapom amit akarok. Azonban a leszíjazás kicsit megriasztott és erőteljesen azon kezdtem el gondolkodni, hogy most mégis mire készülhet. Nem értettem miért van szükség arra hogy fogjon egyövszíjat és közre fogva karjaimat, lefogjon. Hátra pillantottam rá szemöldökömet ráncolva és hunyorogva, de nem mondtam semmit. Inkább fejben igyekeztem eldönteni a döntéseinket értelmét. Azonban sok filózást nem is enghedett, meg hiszen máris tevékenykedett, lábaim széthúzásával valóban szabadutat engedve magának fenekemre tapasztva kezeit szét húztam, majd máris a nyelvét érezhettem hátúl. Kéjes pillantással bámúltam előre és alsóajkamat beharapva nyöszörögtem. Próbáltam ellazúlni, azonban nem volt könnyű dolgom, érezve, hogy a kezeimmel nem markolhatom szabadon az ágynemüt. Helyette a harapás és az önfeletten kéjes nyögések sorozata maradt csak választható opcióként. Éreztem amint a nyála a combomon és a heréimen folyik le, közben a farkas is erőteljesen lüktetett és bollogatásba kezdett - fel le mozgott az izgalomtól. Aztán elhajolt tőle , én pedig a kéjes nyögéseket elhallgattatva heves szuszogásba kezdtem. Egészen addig, míg ismét meg nem éreztem kezeit farpofáimon és azokat szét nem húzta úgy, hogy következőleg a makkját éreztem meg, amint a bejáratnak érinti, majd hírtelen betolja mind előzetes tágítás nélkül. Felnyögtem nagyranyíló szemekkel, majd egymásnak préselve fogsoraimat ziháltam és igyekeztem eltűrni a csípő szúró és egyszere fájó érzést. - Ezért még agyon foglak ütni - sziszegtem neki tűrve a fájdalmat, leeresztett hassal, de fenn pucsító hátsóval. Aztán hírtelen kihúzta amit nem tudtam mire vélni, így oldalra rendezve fejemet pillantottam hátra rá amennyire csak lehetett. Próbáltam kitalálni mi folyik ott hátúl de hamar megadta ő a választ és ismét tövig betolva szorítottam össze szemeimet és beharapva alsó ajkamat nyöszörögtem el magamat. Szemeimbe apró könny szökött, azonban nem csúszott le arcomon, csak szemgolyóimon csillogott. Rá tekintettem kéjes szenvedő arckifejezéssel, közben lábaimmal a lepedőt túrtam fel. Aztán elkezdett mozogni mire kissé fájdalmas, azonban határozottan élvezkedő nyöszörgéseket társítottam kéjes arckifejezésem mellé. |
Elvigyorodtam a válaszra. Egy kibaszott mázlista vagyok, mert eskü nem gondoltam volna hogy ez tényleg sikerülhet nála is. A tarkójára nyomtam egy csókot, majd felkeltem az ágyból, illetve felétrdeltem és úgy hegyeztem, ahogy mondtam. Felhúztam a pocijánál és kezeit egy övszíjjal jól összeszíjazva hagytam neki hadlógjon alatta. Aztán jött a kis terpesz és lám, máris nyílik a kapu. Széthúztam a kis popsihopsiját és rögtön betámadtam a nyelvemmel. Had kínlódjon még egy pötit. Még hümmögtem is hozzá, ahogy erőszakosságomban betuszkoltam a mély lyukba a nyelvem. Akkor hagytam aba mikor nyelés hiányában már az államon csordogált le a nyálam, ha nem épp az ő golyóin vagy combján. Akkor viszont tényleg kihúztam és gondolván hogy a nyál is elég sikosító, odaillesztettem a farkam és tágítás nélkül egy lökéssel bent voltam. Hát azaz érzés...~ Ahogy szorított és égetett a forrósága. A fenekébe markoltam és kihúztam kicsit a farkam. Bepirosodott hirtelen tgulási kényszertől az ánusza, ezért jobb híján nehogy már megússza a dolgot visszatoltam. Közben persze már az elejétől morogva nyögdécseltem. Tudjátok mikor a fogaimat összeszorítva halk morgó hangot adott ki nyögés közben, arra buzdítva magunk hogy gyorsabban tologassam. Bár egyenlőre nem sokat mozogtam benne.
Jó volt a pancsi, sokat mozogtam benne szóval tutira lemozogtam a tápszert vagy amit adott előtte. Persze a maradék majd megy a pelusba. Lealábbis ami hátra maradt belőle. Na de visszakerültünk az ágyba. Biztos fárasztó lehet hogy a dagadt ráncos popómmal folyton rajta fekszem, azért alhat olyan sokat. De nem baj. Én is ezt csinálom, és így legalább hasonlítunk egymásra. Szóval még előtte jóvval elszunnyadtam, de nem olyat álmodtam amilyet szoktam. Általában szaladgáló kolbászokról álmodom vagy hogy Jakekel egy csoki folyó mellett piknikezünk. De ez most más volt. Már maagmnál voltam csak agyilag voltam lusta kinyitni a szemem mikor megéreztem hogy valaki rúgdos. Legalábbis a talpam, amit azért éreztem még cipőn keresztül is. Halotnak akartam tettetni magam, de végül rászántam magam, hogy egész napos fekvés helyett csinálok valami hasznosat. Szóval kinyitottam a szemeim é ránéztem. Meglepődtem. Jake volt... de valahogy másképp láttam. Mintha... nem lenne olyan hatalmas...legalábbis a hasán tuti nem férnék most el. De én is másképp éreztem magam. Megemeltem a kezeim és láttam hogy a rugdalózom helyett valami komolyabb szerkó volt. Nem volt kényelmesebb, de tetszett. Végre látszik, hogy fiú vagyok. És hű! Még csak most jöttem rá, de... vannak fogaim!!!!
Hűűű! Egyből ki is nyitottam a pofám és gyanúsan jól beszéltem így elsőre is. Mint amikor németnek születsz, de ha kell kínaiul is simán nyomod. - Dzsééék, miért rugdosol? Haragszol rám? Vegyél fel! - kérleltem és kezeim is kinyújtottam felé, miközben még kényelmesen feküdtem. |
| https://media4.giphy.com/media/vaQB2rCAnrejm/giphy.gif // tipp Chappiehez. Nagy teen wolf nezesek kozepette // |
 Láttam rajta, hogy igazán élvezte a kis pancsinkat és őszintén én is nagyon élveztem. Vagyis lehetett volna ezt fokozni de sokdologban hiányosság lépett fel. Másfelől, meg ha meg ha megehettem volna közben, esküszöm a kezemet összetettem volna. Szépen megmosdattam, majd én is közben róbáltam megmosakodni úgy, hogy ő ne búvárkodjon és, hogy ne essen semmi baja. Amint végeztem kimásztam vele a kádból és pelenkáztam, öltöztettem, majd irány az ágy. A kis szobácskánkba vonúlva bedőltem vele az ágyba, majd magamhoz ölelve a kis prüntyit betakargattam az oldalamon fekve. Néha mintha megéreztem volna egy pillanatra valami iszonyú ismeretlen szagot. Azonban az ismeretének hiányában inkább nem is foglalkoztam vele. Tényleg nagyon ismeretlen volt, oylan amilyet még sosem éreztem a düdös életben. Nem démon, nem ember, valami egészen más. RÁ fogtam az orromra, hogy azzal lehet valami baj. Vagy az agyammal. Hamarosan elaludtam, majd míg ő a karomon aludt én a hátamra fordúltam álmomban.
 Őszintén egész érkezésem óta arra vártam, hogy ez a 4 végre elaludjon, de mivel a másik kettő a numera elején volt, úgy éreztem még egy ideig a tetőn fogok üldögélni, mint egy kibaszott bagoly. De aztán megéreztem, hogy a 4-ből kettő elszenderedett, így aztán: Apa kezdődik! Szóval az ablakpárkányhoz ugorva a tetőről, megkapaszkodtam benne, lábaimat a falnak tapasztva toltam fel magama benézve az ablakon, hogy huncut kis barátaim közűl alszanak-e már ketten. Nos a sötétben sokat nem láttam, de ahogy éreztem, Baby born és a mókusnak becézett kertitörpe démon valami, már bőven a lóbőrt húzta. Szóval elrugaszkodva löktem be magam az ablakon. De nem ám betörtem, - mert nem volt ám nyitva - hanem átmentem az üvegen, mint Árnymacska az X-Men-ből. Csak épp vágás nem volt a lábam között és copfolva a hajam. Meg nem buktam a rosszfiúkra megszállottan. Itt én voltam a rosszfiú! Vagy huncut. Nem! Az buzis. Inkább a tréfás! Vagy végülis jó a huncut tréfás is.
Szóval a lendülettől kicsit előre szaladva, de sikerült megállnom, majd amint ez megtörtént oda lépkedtem az áldozataim fölé és... - Kezdődjék a móka! - vigyorodtam el önelégűlt izgalommal, ahogy kezemet a kis sunyik fölé tettem, majd végighúztam homlokuk előtt a tenyeremet. Kaptak tőlem ajándékba egy dimenzót, és egy álmot amiben szerepelhettek. A helyszín pedig normál volt, azonban a mókus démon kertitörpe harcosnak öltözött, a baby born meg egy tizenéves bőrébe bújhatott. Lássuk mi történik! Dörzsöltem össze tenyeremet, majd lehuppantam az ágy széllére és akrobatikusan forgattam egyet csuklómon amibe egy tál vajas sós pattogatott kukorica termett. Az ágy végébe üllve azt csemegéztem és figyeltem az álom alakulását. Már csak a másik kettőnek kelett elaludnia, nekik is volt egy kis meglepim! Mindössze álomként emlékeznek erre vissza, így semmi veszélyes. Csak valamin nekem is kell ám szórakozni, ezek meg egész kis poénos banda!
 Amikor kinyitottam szemeimet éreztema füvet amint az arcomat csiklandozza és a fölgön nyomja valami az oldalamat. Nyöszörögve nyitottam ki szememet és kezemet a földre tapasztva toltam ki magamat, így felülve körbe tekintettem. Arcomat megdörzsölve vettem szemügyre a környéket, de a tisztáson túli fákon kívűl egyenlőre más nem tárúlt a szemem elé. - Hogy kerültem ide? - dünnyögtem fáradtan, rekedtes hangomon, majd megtörölve arcomat vettem észre, hogy a kezemet valami bőrkesztyű feszül. Magamon végig nézve valami középkori Római harci öltözet volt rajtam. Nagy szemekkel néztem és megállt bennem az ütő, hogy most mégis mi a retkes faszom folyik itt. Mondjuk a faszom nem retkes, mert a tisztaságomra alergiás vagyok, de ez mellékes. Szóval azonnal feltápászkodva néztem körbe amikor megpillantottam a korábban melettem fekvő srácot. Úgy 18-19 éves lehetett sármos kis pofival... Nem tudtam megállni, hogy a talpát ne kezdjem el rugdosni. - Hé! Öcsi! - szólaltam fel miközben cipőm orrával az ő cipőjének talpát bökködtem. Amúgy szintén valami cosplay-es bőrszerkó volt rajta, vagyis nem egészen, mert neki valami... Nem tudom valami fura Ninja cucca volt vagy mi a szösz. Csak voltak bőr darabok is... asszem. Mindegy! Csak keljen már fel, mert lerúgoma lábát a helyéről. Kúrvára tudni akartam, hogy hol vagyok és nem úgy nézett ki a dolog, hogy más reményem van rajta kívűl.
( Magyarázat ha nem értenéd: Dommiel és Jake egy közös álomban van, és akit rúgdos Jake, az Dommiel. ) |
Esküszöm, kezdett úgy felizgatni, hogy farkam már a szavaitól úgy lüktetett mintha csak betette volna már és a közepén jártunk volna. Úgy kb egyszer sikerült normálisan lefeküdnöm vele és az is egy szemetes konténer közepén volt. Utána meg oké, én próbáltam megdugni, de kész gyászjelentés volt az egész. Aha, utána meg valami bárban csináltuk de az nem volt olyan jó füleg, hogy a hír, miszerint megcsalt, elég frissen érintett. Most meg, már túltettem magam rajta és rájöttem, hogy nem teszek ellene semmit, akkor idő után úgyis rájön, hogy a kertitörpétől nem akarhat semmit. Vagyis akarni akarhat, de lehetőleg úgyis rá fog unni. Meg aztán mi van ha párszor csinálják? Egy kapcsoaltban - fura, hogy ilyesmiről beszélek... ENGEM IS MEGLEP! - úgyis megcsalja az egyik a másikat egy idő után. Aztán hát az nem azt jelenti, hogy nem kellek, hogy nem szeret vagy, hogy rám unt, inkább csak az újdonságra vágyik. Abban meg mi rosz van? Bár így az elején nem tudom mi újra vágyott még... Nah de ebbe nem keveredtem inkább bele. Ahogy szavai leíráták tevékenységét úgy kezdtem el egyre jobban felajzani és arcomra egyre inkább a kiéhezett kéjes lágy tekintet üllt ki. Az a bizonyos, dugj meg, mert már nem bírom tovább a szövegelésedet. Eleve attól kezdtem már túlságosan felizgulni, ahogy a mellbimbóimat izgatta... Hát még így. Olyan voltam mint egy kiéhezett vadállat. Vagyis... vad épp nem voltam, de kiéhezett az igen! Követtem, és hagytam, hol pedig rá segítettem neki a helyezkedésre. Arcoma párnának nyomódott, de szemem sarkából hátra tekintettem rá, miközben készségesen terpesztettem és pucsítottam. Kitoltam fenekemet jobban, hogy éreztessem szabad az út a célig! - Csak csináld mert megőrítesz! - dünnyögtem neki fülig pirúlva. |
 É ha én is többet mondom? - csúsztattam fentebb lévő kezem a hasára, majd kibontottam a törcsijét és benyúltam, ahogy megéreztem a törölköző anyagától kicsit durvább tapintású popsiját az éledező farkamnál. - Megérdemellek... - cirógattam ujjaimmal a himbijét, miközben tarkójához dörgölve fejem, szuszogtam a nyakába. - Elöbb még nem éhes voltál? Vagy fáradt vagy? - fogtam rá rendesen a pöckére és elkezdtem lassan masszírozza rajta a bőrt azzal hogy fel le huzigáltam. Gondoltam kedvet csinálok neki, már ha vevő a feltüzelő szövegre. - Miután szépen felizgultál, és kemény a farkad akár az acél, hasra fordíttalak, alád nyúlok, a pocid alá és finoman felhúzlak, hogy négykézlábra emeld magad. Legalábbis a feneked az ég felé nézzen. A fejed marad a párnán pihenve, hagyom hogy oda nyálazz majd. A hasadon végig simítva - tettem ezt most a valóságban is mert közben kezem ismét a hasán volt - a combjaidat veszem célba és finoman szét húzzom őket hogy terpeszkedj nekem, ahogy mindig is kell... Szépen ráfogok látni mindenre, amire ott szükségem lesz. Uha... azt hiszem én a dumálás közben el is durranok minjárt... - nevettem és megnéztem, és hát igen kicsit ragacsos lett a törcsi az előváladéktól. - Na nem baj... |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
