|
Témaindító hozzászólás
|
2015.08.04. 23:11 - |
 |
[25-6] [5-1]
 Általában türelmes, vagy inkább sokat bíró embernek titulálnám magam - jobb napjaimon -, de most nem elég, hogy a hülye kutyám befut a jeges vízbe, hanem az ott fürdőző csajszi is úgy gondolja, hogy én kíváncsi vagyok a pucér testére, mert komolyan nem átallja kihozni Szarost a vízből egy szál semmiben. Ez annyira kínos... Ha pasi lenne, mondjuk a múltkori űrlény, aki angyalnak hitte magát, egy szavam sem lenne, de uhh... Nem vagyok kibékülve a női testrészekkel, szóval amennyire lehet, próbálom kerülni, hogy ránézzek, és közben ezerszer elátkozom Szarost, amiért egy ilyen helyzetbe hozott.
Miután kijut a vízből a dögöm, fintorogva felszedem a földről, bár legszívesebben hazáig rúgdalnám, hogy vizezzen össze mást, ne engem. Ám van egy olyan érzésem, hogy a démonka palacsintát csinálna a seggemből miatta, arra meg még szükségem van. - Aha, kösz, hogy kihoztad - szólaltam meg nagy nehezen, és szerencsére, mire visszanézek, már ruhák takarják a leányzót. Hála az isteneknek. Az viszont kezd idegelni, ahogyan rám néz a démon. - Mi az? Azt várod, hogy hanyatt vágjam magam tőled? Hát bocsi, szivi, de rajtam nem hatnak az ilyen mell-varázslatok, meg ilyesmi. Bár a hajad... A hajad az elég jó, végül is, a szőkék tartsanak össze - vontam meg a vállaimat. Na jó, őszintén szólva lassan fogalmam sincs, milyen idiótaságok csúsznak ki a számon, de ahogy ez a bige bámul rám... Nem tetszik, elég veszélyesnek tűnik. Mondjuk jobb is, ha hülyének gondol, de bezzeg Szaros! Biztosan szeret pengeélen táncolni, mert inkább kiugrik a kezeim közül, hogy ismét a lányhoz ügethessen, és körbeszimatolhassa, mint valami fajtársat. - Istenem... Fogalmam sincs, mi baja van, értesz a kutyákhoz? Lehet, hogy megveszett? Tökre sajnálnám elaltatni szegénykét... - biggyesztettem le az ajkaimat, mert hát a kis hülyét senki nem tudná pótolni. |
 Épp békésen úszkáltam, amikor meghallottam, hogy valaki közeledik. Milyen jó, hogy messziről meghallom, ha valaki beszél. Aztán csaholást hallottam és megéreztem egy félvér démon és egy kutya szagát. Nem másztam ki a vízből, hiszen ilyen hidegben ki jönne erre, aztán mégis csak beugrott a kutya a vízbe, de alig tudott úszni. Érteúsztam és kivittem a partra.
- Hát te meg minek ugrasz vízbe, ha nem tudsz kijönni onnan? - kérdeztem az állatot meglepőe kedvesen, és ekkor megláttam a gazdáját. A hülye buzi... süt róla, hogy hót homokos, persze, hogy csak ilyet tudok kifogni. Bár vacsorának nem lenne rossz.
- Legközelebb vigyázz a dögödre. - mondtam, majd villámgyorsan felöltöztem. Utána megálltam és jobban szemügyre vettem a csávót. Ehh... félvérnek is gyenge, nem tudna menekülni, csak leköpöm és tálalva a vacsi. Milyen csábító gondolat, de nem... nem tehetm meg. A nyakamon maradna a kutyája. |
 - Hát ki ez az ügyefogyott kis kutyilimutyuli? Hát persze, hogy te vagy az, Szaros, na húzzál futkározni, jobb ez, mint a büdös város - nincs mit tenni, Szarossal lelki társak vagyunk, még szerencse, hogy ezen a kietlen helyen senki nem hallhatja a gügyögésemet, mert őszintén szólva, ha valaki mástól hallanám, inkább beverném a képét. Jobb lenne úgy neki. Na de, ledobtam a kis butuskát a sűrű aljnövényzetre, a dög meg úgy inalt el tőlem, mintha máskülönben verném otthon. Ilyet vele természetesen nem tennék... - De kurva hideg van - leheltem magam elé.
Azon kevesek, akik tudják, hogy félig démon vagyok, bizonyára hülyének néznének, mert ugyebár én mit hisztizek a hideg miatt, amikor ártani nem árthat, csak az már más kérdés, hogy én nem függök mások vérén meg ilyen para dolgokon, ép eszű ember csinál ilyet? Na hát akkor meg... Sok barom. Persze lehetne kérdezni, hogyha meg ennyire gyűlölöm a hideget, akkor miért jöttem a világ végére kutyát sétáltatni? Nos, általában utálom az állatokat, más, koszos négylábúért nem tenném ezt meg, de miután három napos detox-túrát nyomtam a város bárjait járva, és hazaértem arra a negyedik napon, hogy tele van szarva meg hugyozva a lakásom... Na ott eldöntöttem, hogy csóró Szarosnak kell egy kis engesztelés. Így jutottam ide, mondjuk már ezerszer megbántam, főleg amikor megláttam, hogy ez az elmeháborodott dög nyíl egyenesen rohan a víz felé, majd bele. - Szaros, bazdmeg mit csinálsz?!!! A rohadt életbe, hát még úszni sem tudsz! - káromkodtam el magamat, ahogy futottam utána, ahogy viszont egyre több bokor meg egyéb baromság keveredett ki az utamból, észrevettem, hogy a vízben valami meztelen bige is lubickolgat. Ki a francnak jut eszébe ilyenkor fürdőzgetni? És ez a bűz... Nincsenek jó érzékeim, démonok között meglehetősen bénának lehetne titulálni, de egy másik jelenlétét azért csak megérzem. Fantasztikus, másra szükségem sincs, mint valami veszett némberre. - Szaros, kifele a vízből! Ne most csajozz az istenit! - próbálkoztam jobb belátásra téríteni a kutyámat, ám az áruló csak kapálózott a vízben a lány felé. Hát úgy fest, az ízlésünket tekintve mégsem vagyunk olyan nagy lelkitársak Szarossal. |
 A mai uzsonnám levadászása után jóllakottan sétáltam a vízesés felé. Bár viszonylag szépen van berendezve a házam, mégis elég kevés időt töltök ott, jobb embereket ijesztgetni és levadászni mindenkit, akit a területemre téved.
Bár ilyen képességekkel nem nehéz. Volt már olyan ember, aki szívrohamot kapott, amikor meglátott "farkasként". De hát mit tegyek, ha szárnyaim nincsenek, csak alakváltó képességem?
Lassan megérkeztem a vízeséshez, azonnal ledobtam a ruháimat és beugrottam a vízbe, lemostam magamról a vért és úsztam is kicsit. |
[25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
